Olvasási idő 4 perc

Ezt a posztot az indulásom előtt írtam, kiegészített gondolataim a poszt végén találhatóak. 

Fura érzés. Mire gondolok? A posztokat szeretem előre megírni, nyugodt körülmények között, inspirált érzés alatt. Mi a fura? Az inspirált érzés, vagy éjszaka fog el, sokszor egy fáradtabb nap végén, zuhanyzás után az ágyban forgolódva, vagy lehetetlen időpontokban az éjszaka közepén. Ez az én termékeny óráim jellemzője.

Nem szeretnék egy olyan blogot, ami lendülettől mentes, anyagias, vagy csak simán belemegy olyan 23. rendű dolgokba, hogy ma elvittem a kutyát sétálni, és aztán adtam neki enni -nincs is kutyánk-. 

Nehéz műfaj a blogolás, mert jellemzően nem látod írás közben akihez szólsz, ami egy alapvetően természetellenes érzés. Nem gondolom hogy ősember1 kőlevelet küldött ősember2-nek, hogy nézd már mi történt velem. 

Gyakorolnom kell, hogy képes legyek izgalmasakat írni, mert unalmas írásból már az indexen is akad elég. Soha nem tanultam a praktikákat, egyszerűen próbálok magam lenni, egy olyan ember aki megtalált egy szeletet önmagából, és ez baromi jó érzés. Szeretnék a ti életetekbe is egy kis pozitívumot és nem utolsó sorban Dél-Amerikát vinni -mert mindenkinek szüksége lenne egy kis Dél-Amerikára-.

Az imént a szobámba lépve, éppen azon gondolkodtam amit ma mondtam. Tulajdonképpen én kijelentettem, hogy úgy kezelem a költözésem -a korlátozott csomagszám, és súly miatt-, mint aki halni készül. Egy haldokló embernek már semmi szüksége a tárgyaira, hát én is így kezelem rengeteg földi jómat. Azzal a különbséggel, hogy én azért kaptam egy 100 literes bőröndöt, 20 kilós korláttal. Ezzel kell gazdálkodni. 

Rengeteg szempontból személyiségépítő amikor egy ember viszonylag kiépített életét -a kiépített életem az elmúlt 5 ledolgozott munkaévemre vonatkozik- kell belezsúfolni egy bőröndbe. 

Valójában a zsúfolás egy negatív szó erre, mert fenntartom magamnak azt a vélemény -bár még nem teszt pakoltam, az picit később lesz-, hogy bőven el kell férjek a bőröndben, mind súlyban és mennyiségben. 

Ez egy jó alkalom arra, hogy letisztázzam, mi az amire szükségem van, és hogy mennyi kacattal vettem valójában magam körbe, amire nincs szükségem, vagy még nem dobtam ki. 

Be kell valljam, hogy a ruhavásárló gépszíj egy időszakban berántott, van az embernek az az érzése, hogy emberek listát vezetnek arról, ma éppen miben ment, és ha már kétszer felveszi azon a héten ugyanazt a pólót, akkor titokban kineveti egy gonosz társaság.

Felnőttem, lett munkám, ami fizetett eleget, hogy havonta nagyobb mennyiségben vegyek ruhákat, és senki nem mondta ne tegyem. 

Mi az ami elég? Mi az, amire egy egészséges embernek szüksége van, mennyi az, amire valóban szükség van és nem többre? Fura módon a választ a YouTube-on találtam meg. 

Magyarázatképpen kezdem ott, hogy az utóbbi időben a Tiny House őrület teljesen leláncolt, naponta 5 ilyen videót is megnézek. Teljesen hatalmába kerít a tökéletesen rendszerezett 10 négyzetméteres otthon gondolata, néhány fillérért, és oda teszem ahová akarom. Kanyarodjunk viszont picit vissza a ruha témájára, mennyi az elég? 

Az egyik videóban a ház tulaja elmondta, hogy egy embernek nincs szüksége csak körülbelül 5 pólóra, 2 hosszú nadrágra, 1-2 rövidnadrágra, zoknikra, alsókra, 2 pulóverre, némi téli kabátra -már ha van tél, hehe- és 2 cipőre. 

Ehhez képest nálam, minimum 20 felett a pólók száma, amiből már legalább 4-5 megkapta az itthoni minősítést. Rövidnadrágokból 4 körül áll a szám, a pulóverek bőven 5 felett és talán van 2-3 hordható nadrágom, totális szégyen bevallani de cipőből legalább 6 pár van. 

Vissza a pakoláshoz, mivel a bőrönd literje véges és a súlya sem kevésbé, így elsőbbséget élveznek az olyan holmijaim, amit kint egy vagyon lenne megvenni. Ilyen például a kávés felszerelésem, ez körülbelül a bőrönd negyede…

———————————————

A vicces része az, hogy mikor írtam ezt a posztot néhány héttel ezelőtt, akkor még tényleg nem pakoltam. Az utazás előtt 2 nappal, gondoltam lemérem a cuccaimat amit szeretnék vinni, hát persze hogy 24 kiló lett, már úgy hogy tényleg minimális mennyiségű ruhával ügyeskedtem. 

A pakolás vége az lett, hogy tulajdonképpen elindultam egy 19,9kg-os 100literes bőrönddel, amiben 1 db póló és rövidnadrág volt, 1 cipő kíséretében. Volt még 1 napnyi ruhám a kézitáskámban, és az ami rajtam volt. 

Hát javítanom kell a poszt elején leírtakat. 3 napi ruhával indultam a föld másik végére - és természetesen a teljes kávés felszereléssel - , azért nem érzem ezt problémának, mert meglehetősen olcsó a ruha itt, és nem szeretnék sem sokat költeni ruhára, sem pedig fölöslegesen sokat birtokolni, újrakezdeni tiszta lappal jó.