Olvasási idő 5 perc

Elutazni a világ másik felére egy hatalmas ugrás a szokások és kulturák között. Elköltözni a világ másik felére, egy minimum fél éves szenvedés kezdetét jelenti, de már átléptem az 1 éves évfordulót is. 

Nehezebben éltem meg ezt a váltást, bár tudtam nagyjából mi vár rám, hiszen előző évben eltöltöttem már itt 3 hetet, tudtam hogy mennyire más, és hogy ez nekem tetszik, így nagyjából számítottam nehézségekre.

Viszont a gyakorlatban alkalmazni és elfogadni, hogy itt másként működnek a dolgok már nehezebb volt. Tipikusan a példálózás időszaka volt az első fél év, rengeteg ügy tovább van bonyolítva, mint Magyarországon. Viszont a hivatalos ügyintézés szerencsére nem lökött olyan kikerülhetetlen gödrökbe, mint otthon. - Mindig arra gondolok, amikor már 4. alkalommal mentem Budapestre, hogy intézzem az iskolai papírjaimhoz a hitelesítést, és rengeteg falba és tőlem tanácstalanabb emberekbe botlottam. Legalább a segítőkézség megvolt. Káosz volt és némi embereség, előbbire számítottam az utóbbi viszont kellemes meglepetés volt otthon. -

Ellenben Brazíliában, a bürokrácia egy létező jelenség, de valahogy ezekre a fogaskerekekre senki nem szórt egy adag fűrészport, rozsdával keverve. Elindítasz valamit, az jó eséllyel végig megy a rendszeren és azért mondok rendszert, mert rengeteg dolgot online vagy félig online lehet, sőt kell intézni.

Naplemente az apartman tetejéről

Időpontokat foglalni csak egy online oldalon lehet, vízumot mindig csak időponttal lehet intézni, vagy kapcsolatokkal (mert itt is működik egy kicsit a kapcsolatokkal minden simább jelenség). Van egy oldal ami hasonló az otthoni ügyfélkapuhoz, itt minden dokumentumod állapotát, az adózással kapcsolatos dolgokat is látni. Néhány alap adat után még azt is meg lehet nézni hogy a Paraná állam által kitalált plusz adózási és kontroll rendszer a CPF alapján mennyi adóvisszatérítésre számíthatunk a vásárlásaink után, ha előzőleg bediktáltattuk a számunkat a pénztárnál.

Olyan mint egy hitelkártya rendszer, te bevallod hogy most vásároltál, az állam látja az összeget, látja a tételek árait, és mivel okosan azóta kijöttek egy árösszehasonlító alkalmazással is, így bármikor beolvashatod egy termék vonalkódját, hogy megtudd a környéken mennyibe kerül ugyanaz a termék, és milyen messze van a bolt. Így segít hát az állam pénzt spórolni, egy meglévő rendszerre felraktak egy réteget, mindenki jobban jár, és nem kötelező használni sem, de a tapasztaltok szerint nagyon sokan használják.

Az egyik pláza pihenője

A CPF egy a paraná állam által kitalált ügyes, (önkéntes bevalláson alapuló) rendszer, ahol nem csak a bevételedet tudja az állam, de azt is, hogy mikor merre mennyit költöttél. Azonnal látják, ha többet költesz, mint keresel, ami ugye illegális adózatlan jövedelmet feltételez. A rendszer önkéntes, ha akarod használod, ha nem akkor nem.

Minden pénztári fizetésénél megkérdezik, megszeretnéd adni az adószámodat vagy sem, amennyiben megadod, úgy a vásárlás összege jóváíródik egy gyűjtőszámlán amiből a 3 hónappal későbbi elszámolást követően néhány százalék visszatérítést kapsz a bankszámládra, mert rendes tisztességes ember vagy.

Mindenki nyer, az állam látja a pénzed mozgását, megtudja állapítani hogy mennyire mozogsz a legalitás világában, te pedig mint felhasználó az adatszolgáltatásért cserébe adóvisszatérítést kapsz a vásárlásaidból. Egy teljesen átlagos középosztályhoz tartozó állampolgár átlag 500-600 reál visszatérítést is kaphat az adózási év végén, ami kb. 45-55 ezer Forintnak felel meg. Illetve akik megadják a CPF számukat, azok automatikusan résztvesznek egy lottó szerű sorsoláson is, ahol havonta nyerhetnek néhány tízezer és pár millió közötti összeget, így fokozva a bevallási kedvet. 

Ha már adózás, akkor elmondhatom, hogy nem viszik túlzásba az adók mértékét, az én 1600-2000 reálos fizetésem után átlagosan 120-150 reál adót vonnak le összesen, igen ez kb.10-13 ezer Forint egy 150-200 ezer forintos bér után.

Kilátás az erkélyemről

Felvetődik a kérdés, ha kevés adót kell fizetni akkor valószínű, hogy a szolgáltatások sem olyan jó minőségűek, de ez nem teljesen igaz. Itt kettős megoldás van az egészségbiztosításra például, van az állami ellátás ami mindenkinek jár, a minősége ugyanolyan, mint otthon. Statisztikák szerint csak egy egészen kicsivel jobbak a túlélési esélyeid egy Brazil kórházban, mint egy Magyarországiban, és ez a statisztika is már jó néhány éves, azóta valószínűsítem, magyarország már nem szolgáltat adatokat a nemzetközi statisztikához.

Illetve csatlakozhatsz legalább 10 vagy mégtöbb biztosító társasághoz, akiknek saját kórházaik vannak, jellemzően kiváló minőségű szobákkal. Például bizonyos drágább biztosítok már az ellátás utáni rehabilitálásra is magánszakembereket alkalmaznak akik házhoz mennek, akár egy baleset utáni gyógytornáról legyen szó, akár egyéb olyan dolgok miatt amiért nem feltétlen szükséges befeküdni egy korházba. A korházi szobák jellemzően egy ágyas, tágas, fényes, minőségien berendezett helyek, személyzettel, éttermeket megszégyenítő ebédekkel, ingyenes wifi és tv is vár mindenkit a szobában, bizonyos szobákban van lehetőség 1 hozzátartozónak ott aludni is, étkezésekkel.

A legdrágább biztosítók havi 200-250 reál/fő-ért biztosítanak, ez kb. Havi 20 ezer forint. Vannak közösségi alapon működő biztosítók is, ők már akár havi 8 ezertől is elérhetők, itt minden nagyon hasonló, viszont 30-50 reálos vizitdíj van, és bizonyos kezelések után még előfordulhat, hogy szükséges néhány száz reálos összegeket fizetni. Ez a megoldás a fiatalabbaknak kedvez jobban, akik kevesebb alkalommal betegednek meg még, így nem célszerű a drágább biztosítás nekik.

Visszatérve a különbségekre, nagyvárosban lakni jellemzően kicsit felfokozottabb életmódot jelent, az emberek késő reggeltől kora estig dolgoznak, az élet simán kitolódik éjfélig vagy még tovább.

Viszont az élet egy Brazil nagyvárosban már teljesen más, itt az élet kitolódik még 2-3 órával, simán előfordul hogy egy barát felcsenget éjfélkor, mert a környéken járt, hétköznap. A brazil étkezési kultúra része amúgy is az esti kávé fogyasztása, ami mondjuk otthoni fejjel érdekesnek tűnik, hogy valaki este 9 kor a vacsihoz még egy bögre kávét lehúz, de itt ez normális.

A kedvenc óceánpartom Paraná államban, ami még közel is van

Az épület ahol élek, 30 emeletes, és minden szinten 11 apartman van, így akaratlanul is előfordul hogy minden nap buli van az egyik apartmanban (jellemzően fiatalok lakják, a lakások mérete miatt), soha senki át nem kopog vagy reklamál a másik miatt, még akkor sem ha már hajnal 3 kor 6 részeg ember énekel, mindenki úgy van vele, majd elfáradnak, aztán csend lesz. Jó dolog nem aggódni azon, hogy nehogy túl hangosak legyünk ha vendégünk van.

Érdekes dolog még, hogy rengetegszer találkozom azzal a jelenséggel, hogy emberek megkérdezik a számukra teljesen idegen nevét, na nem azért mert szeretnének vele megismerkedni, csak simán szeretnék megköszönni nekik a kedvességet, a jó kiszolgálást, vagy a segítséget. Rengetegszer láttam/hallottam már akár egy szupermarket pénztáránál, akár étteremben, akár pedig az utcán. Kedves jelenségnek gondolom, és otthon egyszer sem, de maximum egyszer láttam ilyet.

Kövess Facebookon is (ITT), hogy mindig időben értesülj az új posztok érkezéséről!